Szokott Ön álmodni?

Dreams_by_whisperfall

Előző cikkemben már bevezettem a kedves Olvasókat tudatalattink működési mechanizmusába (itt elolvasható), így eljött az idő, hogy tekintsük meg azt, mire és hogyan is használható ez az elképesztő lehetőség, hogy tudatalattink létezik.

Mint azt már valószínűleg tudják, tudatalattink állandóan figyel, rögzít. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy éjjel álmodunk. Ekkor minden, amivel napközben nem tudtunk megküzdeni, előtör. Viszont sokszor nem úgy, nem abban a formában, ahogyan éberen gondolunk az adott problémára. Tehát mindaddig, amíg tudatalattink képekkel és érzelmekkel dolgozik, addig tudatunk számokkal, logikával, racionalizációval. Szokott furcsa, éberen elképzelhetetlen dolgokat álmodni? Én szoktam. És ilyenkor mindig megnyugszom, hogy tudatalattim dolgozik, segít.

Viszont előfordul, hogy egy-egy álom kísért bennünket, újra és újra előjön. Ritkán talán szempontot vált, de a lényeg nem változik. Üldöznek vagy zuhanunk, autóbalesetet szenvedünk vagy elrabolnak, esetleg élve eltemetnek, de nem tudunk kiabálni,  és még sorolhatnám… Tudatalattink küzd, de nem talál megoldást. Sokszor ez kihat a napunkra, ébredés után még mindig a hatása alatt vagyunk. Ilyenkor racionális elménk is dolgozik, egész nap ez jár a fejünkben, keresi a magyarázatot, de nem találja, hiszen ez nem is az ő dolga. Aztán megfeledkezünk róla és egyszer csak újra előjön. Ha viszont ez nem változik, annak következményei lesznek. Mint már említettem, az érzések, amelyek ekkor feltörnek kihatnak mindennapjainkra, ez pedig befolyásolja a munkánkat, az emberi kapcsolatainkat. Tehát a dolgunk, hogy tegyünk ellenük.  Némely rémálom egy-egy megoldatlan problémát szimbolizál. Talán nem tudjuk mi az, éberen nem is tartjuk fontosnak, de tudatalattinkban egészen mély nyomot hagyott. A feladatunk, hogy felkutassuk tudatalattink világában ezt a helyzetet, és találjunk rá megoldást.  Mivel tudatalattink nem a logikára alapoz, ezért egy ilyen megoldás nagyon izgalmas helyzeteket szülhet.

Good Dream Bad Dream

Vegyünk egy példát. Egy rendszeresen visszatérő álom, hogy valaki üldözi az álmodót. Nem kapja el, de alanyunk sem menekült meg. Az álom a menekülés közben véget ér. Az egyén ekkor felriad, kinyitja a szemét, ver a szíve. Elfáradt. Tudatalattija küzdött, de nem járt sikerrel. Ekkor felkeres egy szakembert, aki az ő eszközével (például hipnózissal) segíteni fog.  Hipnózisban újra átéli az álmot, de a kritikus szakasznál nem szakad meg az esemény, hiszen ott a hipnoterapeuta vezeti a történéseket. Az alany képes megállítani az üldözőjét és felkiáltani: „Állj! Ki vagy?”. Ekkor az üldöző felfedi  kilétét, vagy egyszerűen felszívódik, megsemmisül. Ezzel máris megoldódott egy helyzet, a rémálom soha többé nem tér vissza.

Persze ettől az álom kialakulásának okát nem ismerjük, nem tudjuk meg, mi volt az a hatás a mindennapokban, ami kiváltotta. Hipnózisban (ha valaki ezt akarja tudni) ez is feltárható. Hiszen ez olyan dolog, ami betört lelki világunkba, és ha ismerjük, legközelebb tudunk tenni ellene.

Vannak emberek, akik az ehhez hasonló rémálmaikat önmaguk is hatástalanítani tudják. Ha Önnek feltűnik, hogy ez már visszatérő álom, (az előző példánál maradva) a felriadás után közvetlenül Ön is megpróbálhatja visszaidézni az álmot és folytatni. Megálljt parancsolhat üldözőjének és felteheti a kérdést. Tapasztalattal ez is működik.

Egy másik szemléletes példa. Egy gyermek azt álmodja, hogy testvére megalázza, megveri, s ő a földön fekszik.  Visszatérő álom, tehát a megoldást nem találja. Hipnózisban , a megfelelő szuggesztiók után viszont a kép változik. Először csak bohóc orra lesz a támadónak, majd kalapja és színes, mintás, bő ruhája. Egy bohóc alakját öltötte magára. Ekkor már csak azt veszi észre alanyunk, hogy azért fekszik a földön, mert nevet, hogy a támadója „bohócot csinált magából”. A tudatalatti így dolgozik. Képekkel, érzelmekkel. Egy teljesen más helyzetet alakított ki, ezáltal megoldva a problémát. Viszont onnantól kezdve, hogy ez a kép megváltozott és nem zavaró, a tudatalatti nem foglalkozik vele, pozitív eseményként raktározza.  Nem foglalkozik azzal, mennyire valószerűtlen. Ha hipnózisban megváltoztattuk,akkor  valóságként, tényként fogadja el.

(Ezt használjuk ki szórakoztató hipnózisnál. Ott  a tudatalatti sem azt nem kérdőjelezi meg, hogy az alany egy csirke, sem azt, hogy igazából az 5-ös szám nem is létezik vagy, hogy nem érez fájdalmat…)

Álmaink megannyi pozitív élményt is elő tudnak idézni. Újbóli találkozás egy rég elvesztett rokonnal,a távoli szerelemmel, egy utazás, eseménydús kirándulás és mindez feltölt, erőt ad. Ezek mellett sokszor talán figyelemfelhívás, tanácsadás amit vagy megfogadunk, vagy sem, de mindenképpen megfontolandó…

Ha bármilyen kérdése felmerül a cikkel kapcsolatban: Lovas Szabolcs mentalistát itt megtalálja.