Ókori csodák? Vagy valami más?

MÓZES előtt megnyílt a tenger

letöltés

Történelem

A Biblia, a Teremtés könyve, a Gilgames eposz alapján állítható, hogy Mózes, az Exodusz idején, az egyiptomiak elől menekülve, átvezette népét a tengeren. Az Úr utasította Mózest erre a feladatra. Mózes előbb kibúvókat keresett. Majd a mennyben (űrállomáson) tett látogatás után elvállalta. Egy isten mutatta az utat. A hosszú és fáradtságos vándorlás során, Izrael gyermekei tényleg átkeltek a Vörös tengeren, a Szuezi-öböl északi részénél, nyugatról keleti irányba haladva. Átkeléskor megnyílt a tenger és száraz lábbal átkeltek a tengerfenéken. Mikor az őket üldöző egyiptomi katonák a nyomukba léptek, a tenger összezárult és mind megfulladtak.

Az esemény úgy tűnik tényleg megtörtént, még azt is tudni, hogy hol, na de hogyan lehetséges?

 

Nagy Sándor
A Macedón uralkodó, aki hódításai során kereste az Élet vizét, a hallhatatlanságot, próbálkozott először az átkelés megismétlésével. Mivel félisteni származása volt, és egyiptomi hódításai során fáraóként tisztelték az egyiptomiak, meg volt győződve, hogy elnyerheti az örök életet. Éppen ezért hódításai során mind régi nevezetes helyek felkutatása irányába indult például az Édent is kutatta. Hódításainak egy szakasza éppen Mózes útvonalával esett egybe. Ismerve Mózes és népének átkelését a tengeren, és bízva isteni származásába ő maga is megpróbálkozott vele. Viszont nem ismerte a jelenség magyarázatát, ezért az akkori kor szintjén próbálta megoldani a feladatot.

Az uralkodó olvasztott ólomból akart falat emeltetni jobb és bal oldalán, és így akarta elválasztani a vizet, majd át szeretett volna kelni a két fal között, a száraz folyosón. El is kezdték a munkálatokat, még saját szobrát is megpróbálta felállíttatni, de nem járt sikerrel, a fal eldőlt és sok rabszolga elpusztult. Hosszas kísérletezés után felhagyott a tenger vizének szétválasztásával.

 

Napóleon és a magyarázat
Napóleon hódításai során szintén igyekezett felkeresni a régi istenek nevezetes helyeit, és igyekezett megfejteni a rejtélyeket. Ő si tudta, hogy csodák nincsenek és éppen ezért, nagy létszámú és komoly felkészültségű tudós csapattal kereste fel a piramisokat, kiásta a Szfinxet a homokból, és megpróbált átkelni a tengeren 1799-ben, mint Mózes és népe.

Napóleon mérnökei megfejtették a rejtélyt. Szuez városától délre, egy majdnem 200 méter széles víz alatti szirtvonulat húzódik parttól partig. Apálykor a vízszint annyira lecsökken, hogy az őslakosok ilyenkor, vállig érő vízben, át szoktak kelni a túlsó partra. Ha keleti szél fúj, akkor még csökken a vízszint, amennyiben erős a keleti szél, akkor gyakorlatilag át lehet kelni száraz lábbal, úgy hogy jobbra és balra tenger van, ugyanis a szél nyomása mintegy felgyűri, felemeli a vizet és tartja is a hatalmas víztömeget.

Az egyetlen gond, hogy a széljárás teljesen rapszodikus, és ha megszűnik az erős keleti szél, akkor gyakorlatilag egy pillanat alatt egy több méteres szökőárként visszajön a tenger.

Napóleon mérnökei kiszámolták a helyet és időpontot, hogy a császár követhesse Mózest az átkelésben. A széljárás hirtelen változása miatt csak pillanatokon múlott, hogy a császár oda nem veszett a hirtelen jelentkező szökőárban.

A természet ritka csodája – A szétnyíló tenger (Jindo szigete)
A természet ritka csodája – A szétnyíló tenger (Jindo szigete) 2013

 

Következtetés
Látható, hogy Mózes átkelése valós esemény volt, -csupán- szükség volt egy nagy tudású isten segítségére, aki megmondta, hogy mikor és hol kell átkelni, tehát kellett valaki, aki ismerte a jelenséget, és ki is tudta azt számolni. A hirtelen szélirányváltozás miatt jelentkező szökőár pedig egy egész hadsereget el tud nyelni.

 

ÖRÖK ÉLET

Az öregedés és az örök élet mindig is foglalkoztatta és foglalkoztatja az emberiséget, főleg azokat, akiknek komoly hatalom és tőke összpontosul a kezében. Főleg ők szeretnének örökké élni.

Elemezve az első történelemkönyveket, melyek az emberiség eredetéről szólnak, kiderül, hogy valamikor Ádám és Éva idején, bizony hosszú volt egy ember élete, akár 900 évet is élt. Aztán a Vízözön után kevesebb mint 30 generáció alatt lerövidült a mai időtartamra. Ezek a történelemkönyvek, a Teremtés könyve, a Biblia, a Gilgames eposz, illetve a sumer ékírásos agyagtáblák, pecséthengerek.

 

Tények
Ténynek tekinthető, hogy Ádámtól Noéig bezárólag, természetes volt a 800-900 éves élettartam, kivéve az erőszakos halált, vagy a betegségeket. Ádám 930 évig élt, Noé 959 évet élt. Ráadásul többszáz évesen gyereket nemzettek, ahogy tette Noé is, mikor 500 éves korában fia született.

Mindezt tetézte, hogy a leírások nem szólnak semmilyen öregedési folyamatról, ez nem volt látható, tapasztalható sem fizikai, sem szellemi vonatkozásban. A 900 évesek erejük teljében dolgoztak még. Érdekes jelenség, hogy a nagyon hosszú élettartamú fenyők, melyek sok száz, akár ezer évig is élnek, nem mutatnak semmilyen öregedési folyamatot. Ilyenek ma is találhatók Amerikában és Kanadában.

Aztán, a Vízözön után rohamosan csökkenni kezdett az élettartam. A Noé utáni tizedik generáció esetén az élettartam már a Noé 959 évéhez képest csak 240 év volt, majd a huszonhatodik generáció esetén, mely Mózes kora volt, már senki sem élt tovább mint 120 év, és ez tekinthető ma is a maximumnak.

Ehhez jött még az öregedés folyamata, így aztán az élet egy része az öregség fizikai és szellemi jelenléte miatt kiesik, ez a második gyermekkor. Tehát jól látható, hogy a Vízözön után, valami hirtelen és radikálisan megváltozott, de vajon mi?

 

Magyarázat
Magyarázatot sokan próbálnak találni, de csak az emberi géntérkép megszerkesztése, illetve az ember eredtének nem elmisztifikált, hanem valós, a mai ésszel felfogható értékelése tud segítségünkre lenni. Kiemelkedő munkásságával hozzájárult a jelenleg legelfogadhatóbb elmélet kidolgozásához George Williams professzor New York-ban, illetve Zecharia Sitchin, aki az emberi eredet legavatottabb megfejtője.

Először felmerült a gondolat, hogy akkoriban egy év, nem a mai egy év, tehát nem a Föld keringési periódusa, hanem például a Hold keringési periódusa. Ezt azonban hamar ki lehetett zárni, mert a leírások szerint, akkor nagyon sok embernek 4-5 éves korában családja, gyereke lett volna. Tehát valószínű, hogy az akkori egy év tekinthető a mai egy évnek.

Másfelől és ez még biztosabb, ezeket az eseményeket nem 15-12.000 évvel ezelőtt írták le, hanem 4-5.000 évvel ezelőtt, úgy, hogy az istenek szokása szerint, kötelességük volt mindent naplózni, történelmet írni. Az isten, aki ezeket az eseményeket és számokat lediktálta 5.000 évvel ezelőtt, mikor az ember már csak a mai rövid élettel rendelkezett, biztosan nem változtatta meg az évek számolási módszerét egyik napról a másikra.

Ha a leírások mindig naprakészen készültek volna, akkor elképzelhető lenne több ezer év alatt az átállás, bár akkor is hirtelen és nem fokozatosan.

A génkutatók ma már ki tudták számolni, hogy egy génhibáktól teljesen mentes emberi szervezet, ha csak természetes módon halhat meg, akkor maximum 1.300 évig tud élni. Ez tekinthető az örök élet elméleti maximumának. Mivel azonban ez már Ádám korában sem teljesült maradéktalanul, hiszen vannak olyan gének, melyek az élet elején hasznosak, míg a vége felé már károsan hatnak, ezért már akkor sem lehetett elérni ezt, hanem kb. a 900-1.000 év jelentette a valós határt. Természetesen ezt a valós értéket is csak ideális esetben lehetett elérni, ha nem halt meg valaki erőszakkal, betegségben, balesetekben. A Vízözön után rögtön megindult a drasztikus életciklus csökkenés. Két különböző magyarázat született.

Az első magyarázat a genetikus szakemberek magyarázata. Szerintük, mivel a Vízözön után annyira lecsökkent a népesség száma, hogy hosszú generációkon keresztül rokonok házasodtak, ezért aztán jelentősen megerősödtek, kihangsúlyozódtak a génhibák, így drasztikusan csökkent a várható élettartam. Kb. 25-30 generáció után már a rokoni fok nem olyan közeli, és ezzel magyarázzák, hogy nem csökken tovább. Később a történelem folyamán az élet nehézségei szabtak gátat a várható élettartamnak.

Napjainkban jutott el az emberiség oda, hogy a jólét miatt emelkedni tud a várható élettartam, bár ez még messze nem éri el a 120 éves limitet. Elérni várhatóan tömegesen nem fogja, hiszen maga a jólét hoz magával sok olyan problémát, mely csökkenti az élet hosszúságát. Jelenleg ezek a jóléti tényezők ugyanolyan veszélyesek, mint évszázadokkal ezelőtt a rossz életkörülmények.

A második magyarázat Zecharia Sitchin munkásságát felhasználva született.

E szerint a Vízözön után, az istenek, azaz a Földre szállt űrhajósok, megelégelve a Vízözön előtti elfajzott életet, úgy döntöttek, hogy az emberi életet, mely az elején túl hosszúra sikeredett, lerövidítik, maximum 120 év lesz, ahogy ez a Bibliában le is van írva. Ekkor hozhatták be az emberi szervezetbe az öregedésért felelős géneket, ez rövidítette meg a várható életkort és csak így magyarázható, hogy igazából miért jelent meg maga az öregedés, mint jól észlelhető folyamat, és azóta viszont állandósult a 120 év maximum.

(megjegyzés: ma már olyan kísérletek is zajlanak, hogy egy intravénás injekcióval génmódosítást lehet végrehajtani, ezt arra az esetre szánják, ha az életkörülmények drasztikusan változnának, az így módosított génállomány öröklődik)

 

Következtetés
Bármelyik is a helyesebb magyarázat, biztosan történt valami, ami ilyen radikálisan megváltoztatta a várható életkort. Most, hogy a genetika eljutott egy komoly fejlettségi szintre, most hogy már vannak kézzelfogható magyarázatok az ember eredetére, lassan megjelennek a kézzel fogható magyarázatok erre a kérdésre is. Még talán egy-két generáció és az ember fel is nő szellemileg arra a szintre, hogy megértse ezeket a magyarázatokat és nem hinni vagy nem hinni kérdése lesz, hanem tudás és megértés.

Forrás: maga-a-valosag