Kőre írt holt-tengeri tekercs

 

A jordániai Holt-tenger közelében találtak egy Jézus születése előtti évtizedből származó,tintafeliratú kőtáblát. Az írás a tórához hasonlóan oszlopos elrendezésű. Bár a kő maga törött és a felirat egy része sem olvasható, annyi bizonyosnak látszik, hogy hiteles. Jelentősége abban áll, hogy sok mindenre fényt deríthet a kereszténység kialakulását illetően.

images (1)

 

A kép csak illusztráció.

Daniel Boyarin, a Berkeley Egyetem talmuddal foglalkozó professzora a kő egy bizonyíték, amely a zsidókat közelebb viheti Jézus egértéséhez. `Néhány keresztény felháborítónak fogja találni, hiszen teológiájuk egyedülállóságát érzik veszélyeztetve, mások viszont örömmel üdvözlik majd, hogy a judaizmus része.”

Jézus-kori leletek és írások körüli feszült légkör, valamint a hamisítás és sarlatánság veszélye miatt valószínűleg sok időbe telik, míg a tábla jelentőségét teljes nagyságában fel nem ismerik. A holt-tengeri tekercseket 60 évvel ezelőtt fedezték fel, de még mindig hatalmas viták zajlanak a szerzőséggel és az értelmezéssel kapcsolatban.

A ciszjordániai Kumránban talált tekercsek voltak eddig az egyetlen olyan korhű dokumentumok, amelyek a jézusi időkben roppant befolyással bíró esszénusok (közkeletű tévedés velük kapcsolatban, hogy zsidó szekta volt) elveit tartalmazzák.

Furcsa, de a kőtáblát már több mint egy évtizede megtalálták, de eddig a zürichi tulajdonos magángyűjteményében pihent, mígnem egy szakértő meg nem vizsgálta és fel nem ismerte a jelentőségét.

A 90 centiméteres, 87 héber sort tartalmazó tábla Gábriel arkangyal által közvetített apokaliptikus látomásról szól. Ada Jardeni és Binjamin Elicur szakértők azt állítják, hogy a kőtáblán található írás keletkezése az i.e. első századra tehető. Eme állítás hitelességét a kémiai vegyelemzés megerősítette, így a tábla hitelessége aligha kérdőjelezhető meg.

 

Iszráel Knohl, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, egyik könyvében egy meghökkentő feltevéssel állt elő: Jézus előtt már lehetett egy Messiás. Igen ám, de eddig nem tudta hitelt érdemlően bebizonyítani hipotézisét. Knohl szerint a kőtáblán említett messianisztikus alak Simon lehet. A kőtábla egyes sorai arról számolnak be, hogy a vér és az öldöklés vezet az igazsághoz.
A legelképesztőbb a tábla 80. sorának Knohl-féle értelmezése, amely így hangzik: “Három nap múlva élned kell, én, Gabriel parancsolom neked.” Azért csak értelmezés és nem tény,mert egyes szavai nehezen kivehetőek. Utána kiderül, hogy Gabriel a „fejedelmek fejedelméhez beszél”. A kutató szerint ez a szöveg egy zsidó vezető haláláról és három nappal későbbi feltámadásáról szól. Kérdés: Jézusra vonatkozik, vagy egy előtte érkezett Messiásra?
A kutató szerint az utóbbira. De abban bizonytalan a kutató, hogy ez esetleg Simonra vonatkozna. Végül is, az igazsághoz hűen meg kell jegyezni, hogy a szövegből több szó is hiányzik, illetve felismerhetetlen, ezért nem szabad túlságosan messzemenő következtetést levonni belőle!
Ami azonban érdekes, hogy a halál és a három napra rá történő feltámadás motívuma a közgondolkodás része volt, amire Jézus is többször utalt élete folyamán, de eddig „csak” a Biblia számolt be róla.

Száraz György/boldognapot.hu/archivum/pdf