Ismeretlen fajhoz tartoznak az ősi koponyák akik a Neandervölgyiek elődjei lehettek.

 

Az Észak-spanyolországi Atapuerca hegyekben talált koponyákon végzett új vizsgálatok szerint egy olyan fajhoz tartoznak, amik a Neandervölgyiek elődjei lehettek és rendelkeznek a neandervölgyiek néhány vonásával. Az új eredmények tovább erősítik azt a gyanút, hogy az őseink keveredtek az akkoriban létező más ember fajokkal.

Neandervölgyi ember
Neandervölgyi ember arcrekonstrukciója. A képen jól kivehető a kiálló szemöldökcsont.

A Science folyóiratban publikált tanulmány során 17 ősi koponyát melyek hozzávetőlegesen 430 000 évesekm elemzett egy Spanyol antropológusokból álló csapat. A koponyák az Atapuerca hegyekben található Sima de los Huesos „csontok szakadéka” nevű helyszínről származnak, ami a világ legnagyobb hominid maradvány lelőhelyének minősül, a 28 emberi maradvánnyal. Az analízis előtt sokan úgy gondolták, hogy a koponyák egy ősi emberfajta a Homo helderbergenesistől származnak, akik 1 milliótól és 500 000 évvel ezelőtt éltek, és közös ősei a Neandervölgyieknek és a modern embernek. De az eredmények másról árulkodnak.

Az elemzés során felismertek olyan arcvonásokat amik a Neandervölgyiekre voltak jellemzőek és amik a fiatalabb fosszíliákon gyakoribb; mint a robusztus alsó állkapocs, kisebb fogak és állkapocs-izesülések, kiálló szemöldökcsont. Viszont relatíve kicsi agytérfogattal rendelkeztek mint az akkori más főemlősök ami miatt különböztek a Neandervölgyiektől, talán az őseik lehettek.

lineage-map-neanderthal---spain
A vörös vonal a Denyisznovai ember. A Sárga a Neandervölgyi és a szürke a modern ember fejlődése. A Simai Hominin helye jól mutatja, hogy nem a modern ember elődjéről van szó.

A simai koponyák fizikai jellege azt sugallja, hogy rokonságban álltak a Neandervölgyiekkel; valóban az elődeik lehettek, de a Neandervölgyiek nem a közvetlen leszármazottaik. Az Európai leleteken ugyanis nincsenek a Neandervölgyiekre emlékeztető jellegzetesség, ami arra utal, hogy valószínűleg több faj létezett a kontinensen akkortájt. Az antropológus csapat azt javasolta, hogy sorolják be a koponyákat újra egy új fajként akiknek még nem adtak nevet, ezek az emberek a Neandervölgyiek elődei voltak, de nem a modern emberé.

A tudósok még mindig vitát folytatnak arról, hogy a Neandervölgyi ember és a modern ember tényleg különböznek-e vagy sem. A Neandervölgyiekre általánosságban jellemzőek bizonyos karakterisztikus vonások; alacsony testmagasság, robusztus állkapocs, erős szemüldökcsont, lapos, hátradőlő homlokcsont, nagy orr. Viszont a Neandervölgyiek még mindig olyan közel álltak a modern emberhez hogy képesek voltak párosodni. Sőt 1,5 és 2,1 %-a bármely nem Afrikából származó embernek a DNSe Neandervölgyi eredetű.

Chris Stringer paleoantropológus egyetért a kutatócsapattal abban, hogy az új faj valóban csak a Neandervölgyiek elődje és nem a modern emberé, de kételkedik a fosszíliák helyes korában. Álláspontja szerint a leletek valójában csak a korai Neandervölgyiektől származnak és nem egy új fajról van szó.

Az új kutatások létfontosságuak ahhoz hogy összerakjuk az eredetünk kirakósjátkát és megfejtsük azt a bonyolult történetet aminek eredményeképpen létrejött a modern ember. A hominid fajok közötti keveredés olyan kusza, hogy egyetlen családfa sem tudná azt tökéletesen pontosan reprezentálni. Az új válaszok azonban inkább újabb kérdéseket vetnek fel. Az emberi genomban még mindig találhatók olyan nyomok amik eredete teljesen ismeretlen.

www.ancient-origins.net nyomán SzabadonÉbredők

Ennek a cikknek a tartalma, fordítása szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!