Hol is van az igazi Tündérország?

Ha tündérre gondolunk áttetsző, rózsaszín ködfelhőben repkedő leánykák jelennek meg a lelki szemeink előtt. Nos, ilyenkor nem a magyar tündéreket látjuk, a kelta hitvilág lényei jelennek meg előttünk.

Mondj néhány magyar tündérnevet! Látod? A Tündér Ilonán kívül semmi nem jut az eszedbe. Pedig nagyon sokan vannak! Rapsóné, Firtos, Tartod, Ramocsa, Tarkő, Olt, Maros, Aranyos…Most még idegenül hangzanak számodra e nevek, pedig ők hús-vér valóságban létező igazi magyar tündérek.

Váraik a mai napig állnak szép Tündérországban, bármikor felkeresheted. Az ott élő emberek szívesen elmesélik neked a környéken lakó tündérek történeteit, cselekedeteit. Nem tudod hol van Tündérország? Erdélyt Mátyás király óta Tündérországnak hívják, mert azt a földet valaha tündérek népesítették be.

A magyar tündérek valós, létező lények, akik csak abban különböznek Tőled, hogy képesek az átváltozásra, tündökölnek, fényességet ontanak magukból és használják a harmadik szemüket, azaz a hatodik érzéküket. Ezeket a tulajdonságokat mutatja nevük: tűnik, tünékeny, tündököl… Ezeket a képességeket bármikor előhívhatod magadból a mágikus tündértanok segítségével. Ugyanúgy sírnak, nevetnek, kacagnak, mint Te. Ha kell az ördöggel is cimborálnak. Óvják és védik a természetet, saját ősi tündérhagyományaikat, melyek a Te hagyományaid is. A tündérek a mi ősmagyar hitvilágunk főszereplői.

Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya. A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték. Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak. A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő. A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származunk. Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen.

A magyar tündér mitológiában az aranyszínnek központi szerepe van éppen úgy, mint földi világunkban a Napnak. Mindkettő fényesen ragyog. Ismerünk aranyhajú tündéreket, aranyos ruhában járó tündéreket és ismerünk olyanokat is, akik aranykönnyet ejtenek, ha sírnak, ha mosolyognak rózsa hull az ajkukról és aranyoroszlánok őrzik a kapujukat. Ez a sok fényesség természetesen idilli életkörülményeikre utal. Dalolnak, kacagnak, mulatnak, táncolnak s „minden éjjel egy pár sarut elnyűnek”. Hogyan is nevezhetnénk másképpen Tündérországot, mint Arany Boldoghonnak? A fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst patak folyik. A mi célunk az, hogy megtaláljuk ezt a boldog hont itt ebben a földi életben, hiszen a tündérek mi magunk vagyunk csak már egy kissé elfeledkeztünk ősi mivoltunkról. Elvesztettük az átváltozás és a tündöklés képességét.

Ahhoz, hogy újra megtaláljuk Arany Tündérországunkat sok-sok viszontagságon kell még átmennünk, szellemek, ármánykodók és állatok hadait kell leküzdenünk. Az odavezető úton keresztül megyünk a Réz-erdőn és az Ezüst-erdőn is, azaz életünk apróbb örömein.

Hol is van Tündérország? Hetedhét országon, hét tengeren, hét világon, hét mély völgyön is túl. Ne felejtsük el a hetes szám fontosságát, mely a magyarok és egyben a mágusok száma is. Isten hat nap alatt teremtette a világot és a hetediken megpihent. A sárkánynak hét feje van, hét ága az életfának, a szivárványnak hét fő színe és testünkbe hét főkapun keresztül lép be a Forrásból jövő isteni energia.
A magyar tündérmitológia legszebb pillanatait Orbán Balázs, Benedek Elek, Vörösmarty Vitáz Mihály és Ipolyi Arnold ősvalláskutató pap örökítette meg korunknak.

„Ez emlékek tanúsítják, hogy Erdély és hétvára, a héterdő, nem ok nélkül tartatott a tündérek regés honának, rá a tündérek honát jelölő hetes szám utalt már, vagy hogy e számok értelme ránézve ily mythosi alapból alkalmaztatott, mint a hol bizonyára az egész magyar földön legrégibb, és legeredetibb ősvallási pogány cultus létezett, ha felvesszük hogy az attilai székely maradékok által ez az újabb bejövetig élénken és szakadatlanul gyakoroltatott, mint pedig a Magyarországban megerősült kereszténység idejében, amannak Pogány váraiban még sokáig dívott;
a papi jósnői szertartások, és az őshit emléke sokáig fentartatá az általunk képviselt tündéri képzetek emlékét is, minélfogva természetes, hogy a tündér emlékek még élénkebben fenmaradtak e helyekhez tapadva, a minthogy már általában is a legbecsesebb néhány mythosi emlékünk.”

(Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia, IV. fejezet, részlet)

Forrás: Janet Whiteriders
Karcolat.hu; Tündérképző