Hogyan reagál a GMO-multi lobbistája, amikor egy pohár, szerinte emberre veszélytelen gyomirtóval kínálják?

Egy interjúban a francia Canal Plus  televíziós csatornán a génmódosított vetőmagjairól elhíresült amerikai agráróriás, a Monsanto lobbistája azt állította, hogy a cég gyomirtója  nem okoz rákot, és veszélytelen az emberekre.
canal1_moore1-800x430
“Ihat egy  litert is, és nem lesz baja”- mondta, arra azonban nem számított, hogy a riporter felajánl neki egy pohárral….
“Nem vagyok hülye!” – utasította vissza az ajánlatot és nem volt hajlandó inni a gyomirtóból.

“Szóval, ez veszélyes?” – kérdezte a riporter.

“Ez nem veszélyes az emberre,”  -válaszolt  , teljesen biztonságos, amit szerinte az is bizonyít, hogy hiába isszák, senki nem tud vele öngyilkos lenni, majd felállt és kisétált az interjúról.

 

WHO tanulmány a gyomirtóról angol nyelven:

http://www.theguardian.com/environment/2015/mar/21/roundup-cancer-who-glyphosate-

 

A folyékony kapa már a szervezetünkben van

A folyékony kapának is nevezett glifozát a világ legnagyobb mennyiségben használt gyomirtója. Elsősorban nagyüzemi gazdaságokban használják vetés vagy a vetőmagok kicsírázása előtt, de permetezik kiskertekben, szőlőtőkék közé, és a vonatsínek mellé is. Betakarítás előtt permetezik vele a repcét, a kukoricát, illetve a napraforgót is, hogy a táblán szárítsák a betakarított terményt. Felhasználása különösen megugrott az elmúlt években, a glifozátrezisztens génmódosított kukorica, szója, gyapot, búza és egyéb gabonafélék elterjedésével.

A Friends of Earth európai környezetvédelmi ernyőszervezet által végzett, vizsgálat szerint a gyomirtó használata mára olyan mértéket öltött, hogy a szer minden második európai vizeletében is kimutatható. A vizsgálat annak ellenére, hogy relatíve kis mintaszámon végezték – 18 európai országban, országonként 8-12 embert vontak be, összesen 182-öt -, úttörőnek számít, mert ez az első több országra kiterjedő kutatás a témában.

Legfőbb érdekessége, hogy kizárólag olyan, nagyvárosban élőket vontak be, akik közvetlenül nem találkoznak a szerrel: azaz nem a nagyüzemi mezőgazdaságban dolgoznak, és ha kertészkednek is, nem használják a gyomirtót. Ily módon a résztvevők vizeletébe a gyomirtó csak a táplálkozás útján juthat be.

A vizsgálattal párhuzamosan a német ÖKO-Test magazin péksütményekben, zabpehelyhekben és lisztekben vizsgálta a gyomirtó jelenlétét. A 20 vizsgált mintából 14-ben megtalálták a szert. 10 zsemléből 8 tartalmazott gyomirtót, ami rámutat arra, hogy a glifozát molekulák túlélik a sütési hőmérsékletet.

De glifozátot tartalmazhatnak a húsok, húskészítmények is: az USA-ban és Dél-Amerikában importra termelt glifozátrezisztens kukorica és szója ugyanis világszerte egyik fő összetevője a sertésnek, szarvasmarhának, baromfinak adott takarmánynak.

Egy francia kutatás szerint a glifozát a humán embrionális-, köldök- és méhlepény sejtvonalakon DNS töredezést és sejtpusztulást okoz, ám később ennek a kutatásnak a hitelességét megkérdőjelezték. Dél-Amerikai statisztikák szerint a glifozát-rezisztens szójaültetvények közelében az országos átlagnál több gyermek születik rendellenességgel.

– teljes cikk ITT elolvasható.