Hogyan befolyásolja a meditáció a kreativitást, az elmét, és a szívet.

Több tudományos kutatás eredményei is azt javasolják, hogy érdemes meditálni! A legtöbb meditációt kezdő személy általában azért fordít hátat a meditáció gyakorlatának, mert nem sikerül elsőre, vagy másodikra ezért kudarcélményük van. Amikor nekilátnak meditálni; azaz elhelyezkednek, kényelmes testtartást vesznek fel, és lehunyják a szemüket, és elkezdenek a lélegzésükre koncentrálni, akkor gyakran a koncentráció szétesik, és az illetőnek beindul az elméje. Ahelyett, hogy feltöltődne, tehát rengeteg minden eszébe jut. De a kezdeti nehézségek ellenére aki még nem űzné ezt a több ezer éves gyakorlatot, annak érdemes megpróbálkoznia vele.

Buddhist_monks_of_Tibet10

„Mi egy hihetetlenül sürgő forgó társadalomban élünk. Állandó rohanás van az életünkben, az agyunk mindig elfoglalt.” – jelenti ki Andy Puddicombe a TEDSalon 2012-ben Londonban. „A legszomorúbb tény az, hogy annyira elterelődnek a gondolataink, hogy már nem is vagyunk jelen a világban amiben élünk. Kimaradunk azokból a dolgokból amik a legfontosabbak a számunkra. A legőrültebb az egészben az, hogy az emberek azt feltételezik, hogy ez a dolgok rendje. De ez nem így van”.

Puddicombe azt állítja hogy „Az emberek azt feltételezik, hogy a meditáció a gondolatok megállításáról szól, az érzelmek megszüntetéséről, az elme valamilyen módon való irányításáról, de valójában ettől lényegesen eltér a dolog. Sokkal inkább arról szól, hogy hátra lépsz, és tisztán lásd a gondolatot – átélni ahogy jön és ahogy megy – ítélkezés nélkül, nyugodtan, összeszedetten”.

Évekóta állítják a rendszeresen meditáló emberek, hogy a meditáció tartja őket egészségben. Egy 2012 Novemberében végzett tanulmány amit a Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes folyóiratban publikáltak, ezt a kijelentés kísérletileg tesztelte. A kísérletben részt vett 201 szívkoszorúérben akiknek felajánlották hogy (a) vegyenek részt oktatáson ami az egészséges táplálkozást és a rendszeres testmozgásra tanít (b) vegyenek részt transzcendens meditáción. A kutatók a résztvevőket ezután négy éven át figyelemmel kísérték, és azt találták, hogy akik a meditációt választották, azoknál a szívroham és a stroke valamint a szívleállás bekövetkezésének esélye 48%-kkal csökkent. Ez csak egy kezdetleges tanulmány, de ígéretes.

A kreativitásra vajon kihat a meditáció gyakorlata. Egy Norvégiában végzett tanulmány szerint igen, de nem mindegy milyen kreativitásról beszélünk. A Lindeni egyetemen a kutatók a meditáció két típusát vizsgálták, a fókuszált-figyelem meditációt, amikor a meditátor a belső világára összpontosít, és az nyilt-megfigyelés vagy OM meditációt, amiben a résztvevő a belső és a külső világra is összpontosít, ezt nevezik angol szóval „mindfullness” meditációnak is. A meditációk mét fajta kreatív gondolkodásra voltak hatással, az új ötletek megfogalmazásába, és a problémamegoldásban. A Frontiers in Cognition folyóiratban közzétett tanulmány kimutatta, hogy azok akik fókuszált-figyelem meditációt folytattak, nem mutattak javulást a kreativitási vizsgákon, akik viszont OM-meditációt folytattak valamivel jobban teljesítettek mint a másik csoport.

Az UCLA által vezetett tanulmányban MRI készülékkel vizsgáltak olyan személyeket, akik már régóta űzik a meditáció gyakorlatát, és összevetették az agyukról készült MRI képeket azokkal akik nem, vagy csak nem régóta meditálnak. A 100 ember agyáról készült MRI felvételek tisztán kimutatták, hogy ezeknek a személyeknek –akik meditálnak– az agya egy kicsit nagyobb mint azoké, akik nem meditálnak. A meditátorok agyainak tekervényezettsége is összefüggött azzal, hogy milyen régóta űzi a gyakorlatot az illető. Egy másik tanulmány ami az öregedés és a meditáció közötti kapcsolatot vizsgálta arra a következtetésre jutott, hogy az idős emberek, akik meditálnak rendszeresen, nem veszítik el olyan gyorsan a szürkeállományukat, mint azok akik nem meditálnak. A meditálók homloklebenyében is felfedeztek változásokat, itt a szövet számottevő megvastagodása volt megfigyelhető, ami az összpontosítás és az irányítást szabályozza. A tanulmány a  Frontiers in Human Neuroscience című folyóiratban tették közzé 2012 februárjában.

Az élet tele van olyan dolgokkal amik elterelik a figyelmünket. Egyik gondolat jön a másik után amiket nem is akartunk. De vajon a meditáció segít abban, hogy jobban boldoguljunk velük? A Washingtoni egyetemen egy számítógép tudós társult egy neurológussal hogy ezt a kérdést megválaszolják. A páros 45 HR managert vont be a vizsgálatba. A csoport egyharmada, nyolc héten keresztül fókuszált-figyelem meditációt folytatott, a másik egyharmad rész pedig testrelaxációs gyakorlatokat végzett, az utolsó 15 pedig egyáltalán nem csinált semmi különöset. A csoportoknak a tanulmány elején és végén egy stresszel járó többfeladatos tesztet kellett elvégezniük. Azokn az emberek, akik meditációt végeztek, a nyolc hét letelte utáni teszteken sokkal kisebb stresszel kellett megküzdeniük mint azoknak akik nem meditáltak. A tanulmányt a Proceedings of Graphics Interface-ben publikálták 2012 májusában.

blog.ted.com nyomán SzabadonÉbredők

Ennek a cikknek a tartalma, fordítása szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!