Arkaim – A szaporodó leletek súlya alatt lassan temetni lehet az eddig igaznak hitt elméleteket

Arkaim: Az oroszországi Stonehenge és az ősi világ egyik talánya.

Mindenki hallott már Stonehenge-ről. Valószínűleg ha bemerészkednénk az amazonasi dzsungelbe és fel mernénk keresni egy érintetlen vadászó-gyűjtögető törzset, ahol hónapokat eltöltve elnyernénk a bizalmukat, megtanulnánk a nyelvüket, leküzdenénk a vérhasat, majd amikor a törzsfőnök a társadalmuk tiszteletbeli tagjává választana minket, a sámánja nyomatékos tanácsa ellenére, megkérdeznénk tőlük, hogy vajon hallottak-e már Stonehenge-ről, s a válasz minden bizonnyal igen lenne.

 

Néhányan azt mondhatják, hogy egy icipicit eltúloztuk a dolgot, de a lényeg megállja a helyét. A Wiltshire-i megmunkált homokkövek híresek: bejárták a maguk útját a populáris kultúrában világszerte. Mégis, talán meglepné Önt, ha megtudná, hogy Stonehenge nem az egyetlen megalitikus kőkör a világon?

Valószínűleg nem, de a legtöbben nincsenek annak tudatában, hogy világszerte 5000 kőkör sorakozik. Némelyek gyűrűk összességéből állnak, mint például a Senegambian-i körök Gambiában, Szenegálban, amelyek egy körnek számítanak a globális lajstromban, s amely voltaképpen több mint 1000 olyan egyedi műemléket tartalmaz, melyek 15 000 négyzetmérföldön terülnek el.

 

Nagy-Britannia büszkélkedhet a legnagyobb számú ilyesfajta neolitikus lelőhelyekkel, azonban nem rendelkezik „henge” monopóliummal, ahogy arrafelé hívják. Az egyik szomszédjának is tulajdonképpen szép számmal van hasonló.

 

Az olyan geológiai furcsaságok mentén elhelyezve, mint amilyen az oroszországi Manpupuner kőpillérek, vagy a Hét Alvó Óriás, a legérdekesebb neolitikus emlékművel némelyike az egykori Szovjetunió határain belül fekszenek.

Arkaim mai formája
Arkaim mai formája

Ezek egyike Arkaim. Arkaim vagy Аркаим Oroszországban található, és néhányan az egyik legfontosabb és legrejtélyesebb archeológiai helynek tekintik Észak-Európában. Viták folynak erről a helyszínről, s olykor az Orosz Stonehenge-ként hivatkoznak rá. A Cseljabinszki kerület külvárosában fekszik az Urál délvidékén, a kazahsztáni határtól pont északra. Bár ez nem egy kőkör abban az értelemben, ahogyan Stonehenge.

 

Arkaim egy olyan ősi település maradványa, amely alapjában véve egy falu lehetett, melyet két hatalmas kőből készült, kör alakú fal látott el védelemmel. A település kb. 220 000 négyzetlábnyi területen terül el, s egyetlen utca által elválasztott lakások két köréből, valamint egy középen elhelyezkedő, központi fekvésű térből áll. A területet 1987-ben fedezte fel (újra) orosz archeológusok egy csoportja, s az izgatottság hulláma söpört végig a régészek világán. A terület és a hozzá kapcsolódó műemlékek a Kr.e. 17. századig nyúlnak vissza és általánosan elfogadott, hogy valamikor 4000-5000 évvel ezelőtt épülhettek, ami ugyanabba a korosztályba sorolja, ahová Stonehenge is tartozik.

 

Arkaimnak van egy másik elnevezése is, egy olyan, ami nem éppen kóser. Szvasztika Városnak, illetve váltakozva hívják még Mandala Városnak is. Nevének hátterében több ok húzódik meg. Először is, ha a fantáziánkat használjuk, a központi tér körüli lakások tervrajza majdnem úgy néz ki, mint egy szvasztika. Mint azt mindnyájan tudjuk, a szvasztika a nácik és az úgynevezett árja faj által nem megfelelően kezelt jel, illetve a fehér ember felsőbbrendűségét hirdető csoportok által alkalmazott jel. A második oka ennek, hogy a településről úgy gondolják, hogy a Szintasta-kultúráé volt, ami az ősi eurázsiai sztyeppék egyik indo-iráni faja (egy nyelvi identitás), vagy közérthetően fogalmazva, az árja fajé. Így, amint láthatjuk,vannak olyanok, akik azt szeretnék bebizonyítani, hogy Arkaim voltaképpen a felsőbbrendű fehér emberek fajának a szülőhelye, jóllehet a fősodrású tudomány berkein belül csak kevesen látnak bármiféle értéket ebben a gondolkodási vonulatban.

 

A hely azonban több érdekes titkot rejt, mint amit a kultúránk politikailag helytelen aspektusárhoz való társítás nyújt.

 

Heves érdeklődést váltott ki az archeo-asztronómusok körében, s ebben a vonatkozásban keresendő a Stonehenge-dzsel való kapcsolat oka. Régóta ismeretes, hogy Stonehenge-et asztronómiai megfigyeléseket szem előtt tartva alkották meg. Lényegében technikai szempontból egy obszervatóriumnak hívható. Meglehet, hogy Stonehenge valószínűleg 22 alapelem felhasználásával 10 csillagászati jelenség megfigyelését teszi lehetővé, de néhány archeo-asztronómus azt állítja, hogy Arkaim 30 alapelem felhasználásával 18 jelenség megfigyelését tesz lehetővé. Ez lényegében véve azt jelenti, hogy a csillagos égbolt bizonyos eseményeit azáltal figyelhették meg és követhették nyomon, hogy kihasználták ennek a helynek a különleges irányait és az eltérő pozícióit, így Arkaim több megfigyelhető eseményt kínál, mint maga Stonehenge.

3.12
Arkaim így nézhetett ki régen

Úgy tűnhet, hogy Arkaim még inkább asztronómiai megfigyelő állomás, mit a névrokona. K.K. Bystrushkin, orosz régész szerint Stonehenge 10-ívpercnyi megfigyelési pontosságot kínál fokonként, míg Arkaim 1-ívpercnyi pontosságot tesz lehetővé. Ez a precizitás példátlan az ilyen időkeret tekintetében, és azt csak a kb. 2000 évvel később, az ókori Görögország Almagesztjében dokumentált adat szárnyalja túl.

 

Talán néhány ember számára nyilvánvaló, de tény, hogy ezek a helyek szemmel láthatóan geometriailag szerkesztettek, szándékosan úgy, hogy csillagászati megfigyelőhelyekként és valamifajta kalendárium gyanánt szolgáljanak – még mielőtt ugyanarra a szakértelemre tettek volna szert az ókori nagy alapító birodalmak, mint amilyen az egyiptomiaké vagy a görögöké, szemmel láthatóan már olyan meggyőző bizonyítékok vannak, amelyek alapján ezeknek a történelem előtti kultúráknak számottevő fejlettséget és kifinomultságot tulajdoníthatunk. Egyre több olyan összeesküvés-hívő van közöttünk, akik még akár azt is állítják, hogy ezek a helyek egy ismeretlen vagy elveszett civilizáció létezésének lehetnek a nyomai a régmúltunkban.

Máig sem tisztázott, hogyan tudták a köveket ilyen pontosan illeszteni és ekkora súlyokat felemelni.
Máig sem tisztázott, hogyan tudták a köveket ilyen pontosan illeszteni és ekkora súlyokat felemelni.

Arkaim csupán egy példája az Oroszország belső területein elrejtve található gazdag régészeti ajándékoknak. Sok hasonló terület veszett oda az ipari fejlődés miatt, mint például Sarkel, a kazár kultúra által Kr.u. 830-ban épített mészkő és tégla erőd, amit 1952-ben árasztott el az orosz kormány a Tsimlyansk-i víztározó miatt. A hidegháború alatt zajló akadémiai együttműködés hiányának és titkos jellegének köszönhetően, valamint a nyelvi korlátok miatt sok ilyen terület van még, azonban felderítésre és kielemzésre vár, illetve még többet sokkal inkább fel kell fedezni.

Forrás: http://www.sott.net/

K.K. Brystrushkin. Fenomen Arkaima. (Russian Language) Beyle al’vy 2003 ISBN-10 5761901722

Fordított: Száraz György/boldognapot.hu