A sumir nép eredete befejező rész

 

Előzmények: A sumir nép eredete – Az előidők

A sumir nép eredete II.

A sumir nép eredete III

A sumir nép eredete IV

A sumir nép eredete V/1

A sumir nép eredete V/2

1. Mezopotámia – A szemita nomádok vándorlási útvonala (Kr.e. 3200-tól)
1. Mezopotámia – A szemita nomádok vándorlási útvonala (Kr.e. 3200-tól)

A sumir népességű Jemdet-Nasr kornak tisztázatlan eredetű, de egyáltalán nem biztos, hogy természeti katasztrófa vetett véget. A sivataglakó szemiták eleinte szórványosan, majd egyre nagyobb csoportokban árasztották el Mezopotámiát. A jóhiszemű, könnyen hívő sumirokat mézes-mázos ügyeskedéssel, tisztességtelen eszközökkel, hazugsággal, csalással hálózták be, s ennek folyományaként fokozatosan kiszorultak saját országuk irányításából. Elhitették, hogy az államvezetésben, a kereskedelemben nélkülözhetetlenek. Így aztán néhány évszázad alatt teljesen átvették az uralmat, s egyúttal megkezdődött „a szemita és a nem szemita népek élet-halálharca a túlélésért”. (Kramer)

 2. Sumir mindennapok (fogadalmi tábla, 20.4x20x4.2. Khafaje, Irak, Kr.e. II. évezred, Oriental Institute Museum, Chicago)

2. Sumir mindennapok (fogadalmi tábla, 20.4x20x4.2. Khafaje, Irak, Kr.e. II. évezred, Oriental Institute Museum, Chicago)

Sumer dicsőségének hírét, áruikkal együtt kereskedelmi karavánok vitték a szerteszét a világba. Az ország gazdagságáról legendák keringtek. A forróságtól sivatagokban kószáló beduinoknak a gyakori délibábok tornyos városok, a hűvös esteli fuvallatban hajladozó dús pálmaligetek, csillámló vízzel csordultig teli tavak képét tükrözték vissza. Tudták ugyan, hogy átellenben a termékeny földön éppoly kellemetlen a tél, mint náluk, mégis az egész éven át biztos megélhetést nyújtó folyókból kiágazó vízerekről, sűrű csatornahálózatról járt a szóbeszéd.

A sumir lakosság élelmezését a mocsaras ingoványokban tanyázó vadmadarak, a vizekből kifogott sokféle hal, az ültetvények, a gyümölcsöskertek bő termése biztosította. A nemegyszer fagyos téli éjszakákat, a tikkasztó nyári hónapokban fojtogató a vörös homokviharokat nekik is el kellett viselniük, de a sarjadzó, virágzó tavasz, a gazdag termésű ősz minden nehézségért kárpótolja őket.

Nem csoda, hogy a szomszédos szegény és harcias nomádok megirigyelték a termékeny ország dolgos lakóinak jólétét, és az alig védekező gazdag folyamközi városállamokat egyre-másra meglátogatták, s „elfelejtettek” távozni. Először az Eufrátesz középső folyásánál, a mai arab-szír határvidéken, Mariban vetették meg a lábukat, majd eljutottak Kis városába.

 3. Szemita típusú férfi (festett mészkő szobor, Mesilim–kor, Kr. e. II. évezred)[1]

3. Szemita típusú férfi (festett mészkő szobor, Mesilim–kor, Kr. e. II. évezred)[1]
A III-II. évezred folyamán sok-sok népmozgás, ki- és bevándorlás történt, de mindenik népcsoport beilleszkedett, dolgozott; hozott tudásával gyarapította a meglevőt. Ám az irigység hajtotta új bevándorlók, a szemiták célja a Folyamköz javainak megszerzése, munka és feltétel nélküli birtoklása, lakóinak szolgaságba való döntése volt.

 4. Sumir női fej (mészkő, 11x9,5 cm, kb. Kr.e. 2700,  Museum of Fine Arts, Boston)

4. Sumir női fej (mészkő, 11×9,5 cm, kb. Kr.e. 2700, Museum of Fine Arts, Boston)

A szemita népcsoportok történelemelőtti és történelmi korokban kezdődő, más népek kárára történt megtelepedésének, térhódításának módszere máig sem változott. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a hazánkba való beszivárgásuk felgyorsult. A XIX-XX. század fordulóján a tömeges betelepedést/bekérezkedést, a mindmáig tartó bevándorlást követően módszeres hatalomátvétel és az eddigi foglalás szalonképessé tétele, a világ számára való elfogadtatása folyik. Ez nemigen sikerülhet, mert „kezd a föld remegni, ingadozni, sírok nyiladoznak mindenütt, s felkel, ki ezredévig ott feküdt.”(Madách) A magyarság egyre inkább eszmél, összefog; visszatekintvén a múltjára, tanul ősei jóhiszemű hibáiból, és ha lassacskán is, de a saját erejéből megmenti a jövőjét.

 5. Kis-i templomkönyvtárban talált beszolgáltatási tábla jobb és bal oldala (mészkő, Kr.e 3500, Ashmolean Museum, Oxford, Anglia)

5. Kis-i templomkönyvtárban talált beszolgáltatási tábla jobb és bal oldala (mészkő, Kr.e 3500, Ashmolean Museum, Oxford, Anglia)

A Vízözön előtti és utáni eseményeket, ásatások igazolta, korokban írásbeliség híján nem jegyezték fel. A Kr. e. II. évezredben jelennek meg a történelmi tárgyú agyagtáblák. Ezek egyikén, az ékiratos királylistán nemcsak a 10 vízözönelőtti őskirály, hanem a nagy áradat után uralkodó királyok neve és uralkodási ideje is szerepel.

A történelmi/mitológiai eseményeket az írnokok ékiratos táblákra, templomok, paloták alapkövére, a királyok fegyvereire írt feliratai igazolták. Bebizonyosodott, hogy a királylista említette uralkodók valós személyek, hús-vér emberek voltak. Egyiknek-másiknak isteni beütése is volt. Gilgames (és Enkidu) kétharmad részben isten, egyharmad részben ember volt. Nem valószínű, hogy ez az utókornak, ill. az írnokok fantáziájának tudható be. Sokkalta inkább arra utal, hogy a népek (jelen esetben a sumirok, de a régi magyarok is) „gyermekkorukban” sokkal közelebb álltak Istenhez, a Teremtőhöz, mint „felnőttkorukban”. Az Istennel való beszélgetésükhöz nem volt szükségük közvetítőre, nem volt szükségük papokra. Félistenekként könnyedén közlekedtek az ég és a föld között. Ezért a harmadik világkor után az „Isten, hogy az embert távol tartsa az égtől, hogy meg ne próbálja átlépni az ég és a föld határát; elrettentésül egykarú, egylábú, egyszemű őröket állított…[2]

 6. Szem, (lazúrkő, mészkő, fekete kő, Szíria, Kr. e. 2550, Mesilim kor)

6. Szem, (lazúrkő, mészkő, fekete kő, Szíria, Kr. e. 2550, Mesilim kor)

A francia Henri de Genouillac (1912-14) és az angol Stephen Langdon (1923-1933) Babilontól 13 kilométerre az Eufrátesz árterében ásta ki a Kr. e. 3000-től Kr. u. 650-ig folyamatosan lakott, a Bibliában az édenkerttel kapcsolatban említett[3] KIS városát.

 7. Mesilim palotájának maradványa  (Kis/-Tall al-Uhaymir, ásatás fényképe,  1923-1933)

7. Mesilim palotájának maradványa (Kis/-Tall al-Uhaymir, ásatás fényképe, 1923-1933)

Az ásatások szemita jelenlétet igazoltak. (Ők a feketefejűek, az egy évezreddel később a sumirokat leigázó I. Sargon Akkád Birodalmának első fecskéi.) Kis városhoz/városállamhoz több mint 40 település tartozott.

 8. Szemita női fej (mészkő, Kr. e. 2700- 2500 körül). ([4])

8. Szemita női fej (mészkő, Kr. e. 2700- 2500 körül). ([4])
Feltártak egy korai temetőt, a város védistene, ZA.BA.BA Kr. e. 2500-ra datált zikkurtját, továbbá Inanna istennőnek az Új-Káldeus Birodalom idejéből (Kr.e. 6. sz.) való templomát.

Mesilim király palotája kenyérformájú, un. plánkonvex téglából épült palotája. Hatalmas falain nyoma sincs a Jemdet Nasr-kor jellegzetes építészeti megoldásának, az un. agyagtű-berakásos falburkolatnak.

A szemita jelenlétet tükrözik az emberábrázolások, a szobrok, a domborművek test- és arcfelépítése. A kövérkés szőrtelen, szakálltalan arcú sumir tipusokat felváltották a marconább, durvább profilú, szakállas, kifejezetten szemita embertípusok.

Mind a sumir királylistában, mind a közép- és új-asszír ékiratos szövegekben említett, KIS város történelmileg igazolt királya, Mesilim Kr.e. 2600 (?) körül uralkodott.[5]

9. Mesilim 6 oroszlánfejjel díszített buzogányának feje (Tello, mészkő, 19 x 16 cm,kb. Kr.e 2600, Louvre, Paris)
9. Mesilim 6 oroszlánfejjel díszített buzogányának feje (Tello, mészkő, 19 x 16 cm,kb. Kr.e 2600, Louvre, Paris)
 10. A fenti buzogány feliratos része

10. A fenti buzogány feliratos része

Mesilim volt  az első mezopotámiai uralkodó, akinek valóságos mivoltát, uralkodását írásos feljegyzés Ningirsu isten templomából előkerült buzogányfej felirata bizonyítja.

„ME.SI.LIM, KIS királya, e NIN.GIR.SU istennek szentelt templom építtetője, LU.GAL.SAG.EN.GUR volt (ekkor) ADAB város ensije (IS.SAK.U-ja). ME.SI.LIM, KIS királya az E.SAR-t újjáépíttette.”[6]

A vonalas írással írt tábla szövege közli, hogy Mesilim király építtette Ningirsu isten templomát, az É.SAR, mégpedig, azidőben, amikor Adab városában Lugalsagengur patesi/ensi/iszak uralkodott. Eszerint Adab város első embere Mesilim király vazallusa volt

A felirat szerint Lugalsagengur nem uralkodó, azaz azaz király, hanem a város első embereként magasrangú papi személy volt. A főpap sumir neve háromféle olvasatban előforduló beszélő név. Leggyakrabban a főpap értelmű PA.TE.SI, esetleg EN.SI vagy is.sak.ku latin betűs átírást használják. Mindenik jelentése: eget-földet összekötő. Az első két névváltozat sumir, a harmadik asszír.[7] Az archaikus sumir korban a király és a főpap egyazon személy volt. A szemita jelenlét maga után vonta a királyi és a papi intézmény különválását. Ezt igazolta az egymástól független két épület-fajta, a templom (a hozzá tartozó zikkurattal) és a királyi palota feltárása is.

A mélyásatások napvilágra hoztak egy-egy két és négykerekű harci kocsit. A képzőművészeti alkotásokon még e korban is nagy előszeretettel ábrázolják NIN.GIR.SU isten sastestű, párducfejű madarát, az IM.DU.GUDhu -t, vagyis az „alászálló hatalom madará”-t. Ha alakilalg egy kissé más is, de Isten küldötteként ugyanaz a szerepköre, mint a magyar turulmadárnak. A pecséthengereken, harci eszközökön, domborműveken való ábrázolása arra utal, hogy az országban nem történt meg a szemita hatalomváltás, az uralkodó réteg még nem szemita, hanem sumir. A szemita hatalomátvétel után egyre gyérül a sas-ábrázolás.

 11. Mesilim ágaskodó oroszlán vésetével diszített lándzsája és a rajta levő mintázat (rézlándzsa, Kr.e. 2600-2500, Louvre, Paris)

11. Mesilim ágaskodó oroszlán vésetével diszített lándzsája és a rajta levő mintázat (rézlándzsa, Kr.e. 2600-2500, Louvre, Paris)

Mesilim viselte elsőként a „Kis királya” címet[8]. Fennhatósága alá tartozott Adab és Lagas (SIR.BUR.LA.KI). Az uralkodása idején és az azt követő kb 400 évet felölelő un. korai dinasztiák korában teljesedett ki a sumir magasműveltség, ezért az egész időszakot Mesilim kornak nevezték el.

 12. Mesilim és a lagasi Entemena béketárgyalásáról szóló okmány (agyagkúp, Kr. e. 2550, Tello, Louvre, Paris)

12. Mesilim és a lagasi Entemena béketárgyalásáról szóló okmány (agyagkúp, Kr. e. 2550, Tello, Louvre, Paris)

Mesilim izgága uralkodó volt. A nevéhez fűződik MU (Umma) és SIR.BUR.LAki (Lagas) közti első történelmileg datált háborúra való felbujtás.

 A Mesilim korral végetér Mezopotámiában a korai történelmi szakasz.

Forrás: martonveronika.blog.hu

1] itemview.com

[2] Herero néger monda, In: Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011, 71. p.

[3]J. Stephen Lang: 1,001 More Things You Always Wanted to Know About the Bible. Thomas Nelson Inc, Nashville 2001, 331. p.

[4] georgeortiz.com

[5] Lexikon Alter Orient, VMA Verlag, Wiesbaden, 1997, 297. p.

[6] Schmökel, Hartmut: Das Land Sumer, W. Kohlhammer Verlag, Stuttgart, 1956.59. p.

[7] Az asszír változat, az „is.ak.ku” egybevág a magyar nyelvterületen használatos Iszak vezetéknévvel. Népünk elődei kisebb-nagyobb megszakításokkal többször, egyfolytában akár 100-150 évig is asszír uralom alatt éltek. Ezért a magyar elnevezésekben sokszor a nevek, titulusok asszír változata köszön vissza. A valamilyen táltos fokozatot jelölő „iszak” a magyarban vezetéknévvé merevült. MV

[8] Du Ry, Carel J.: Völker des Alten Orients = Enzyklopädie der Weltkunst, Wilhelm Heyne Verlag, München, 55. p.