A gondolatolvasási kísérletek célja az emberek szinkronba hozása. Biztos ez is csak a mi érdekünkben…

 

Az emberi agy titkainak megfejtése továbbra is első helyen áll a tudományos kutatásokban. Az új felfedezések és az előrelépések szinte napi jellegűek, aminek nagy részér az Amerikai BRAIN projektnek és az annál sokkal nagyobb, Európai Human Brain Projekteknek köszöhetjük. Milliárdokat költünk arra, hogy az emberi agy minden eddig ismeretlen rejtélyét feltárjuk.

Brain-Waves

Az egyik leggyorsabban fejlődő terület, ami természetesen az érdeklődésnek, és így a kutatásba fektetett energia és idő nagy mennyiségének köszönhetően az agy-számítógép interfészek, (Az agy és a számítógép közötti kommunikációs kapcsolatot megvalósító eszköz vagy eljárás.) illetve az agy-agy interfészek. A tavalyi évben a tudósoknak sikerült sikeres agy-agy kapcsolatot teremteni egy ember agya, és egy patkány agya között. Az ember a gondolatával képes volt mozgára bírni a patkány farkát. Az információt ultrahang formájában továbbították a patkány felé.

Ha ez még nem elég megrázó, az internet segítségével néhány hónappal a patkány-ember kísérlet után megvalósították két emberi agy közötti kapcsolatot is. A kutató képes volt irányítani a másik ember kezét aki rácsatlakozott az „agy hálózatra.” Az alábbi videóban látható a kísérlet.

Az újabb kutatások még messzebb vetik a sulykot.

A legújyabb kutatások azt célozzák meg, hogy felderítsék azt, hogy az emberek között levő nem verbális kommunikációt miként dolgozzák fel, ami egy kicsit már a telepátiával határos. Ha megvan az adat, és érteni fogják a nem verbális kommunikáció agyi mechanizmusait, akkor onnan már csak egy lépés, hogy mesterkélt nem verbális elemeket hozzanak létre és csempésszék bele az adó kommunikációjába ami egy bizonyos cél megvalósítására ösztökéli a vevőt. Ez megengedi azt, hogy akár akár egész embercsoportok teljesen szinkronban tevékenykedjenek.

Az alábbi videóban a patkány-ember agy kapcsolatot lehet szemrevételezni. Ebben a videóban azt látjuk, amint egy ember a gondolatai által egy másik élőlény testében mozgást idéz elő.

A fenti demonstráció meglehetősen durva ahhoz képest amiről a tudósok most úgy gondolják, hogy elméletben lehetséges. Az „egy hullámhosszon pendülünk” mondásnak teljesen új értelmet adna ezeknek az ötleteknek a megvalósítása.

Az emberek nagyon sok szinkronizált tevékenységet végeznek el naponta, egészen az egymás mellett sétálástól kezdve a zenén át, a beszélgetésekig. Ezek közül mindben arra van szükség hogy egy bizonyos fokig „olvassunk” a másik gondolataiban, különben nem vagyunk képesek a szinkront fenntartani, ergo a tevékenység sikertelen lesz.

Már az is csodálatra méltó, ahogy az eladótól átvesszük a csésze kávét. Ez is nagyfokú szinkronosságot igényel, mert ha túl hamar, vagy túl korán feszítjük be a releváns izomkötegeket akkor a kávé valószínűleg a padlón landol.

Prof Janeen Loehr a Saskatchewani egyetem professzorának „gondolat olvasási” kutatásai az izmok szinkronizációjára irányulnak. A célja kiderítani az, hogy az izmok hogyan reagálnak más izomkötegek állapotváltozásaira és ezt a szinkronosságot hogyan tartják fenn. Az elmélete szerint ugyanis ennek a szikronosságnak a hátterében bizonyos agytevékenységek közös mivoltja játszik szerepet, ha igaza van, akkor ez komoly következményekkel járhat számos területen, többek között az emberi kapcsolatokban de akár a zene világában is.

Természetesen a világos oldalról közelítik meg a dolgot, és az új ismeretanyagot az emberiség szolgálatába szeretnék állítani. Az egyik ilyen ötlet az, hogy az új ismeretek segíthetnek olyan embereken akik valamilyen oknál fogva, például az autizmus egy formája miatt, vagy szociális szorongás miatt, nehezen alakítanak ki kapcsolatokat másokkal.

„Amikor nehézségekbe ütközik a másokkal való kapcsolat kialakítása annak köze van az agytevékenységünk szinkronizációjához mások agytevékenységeivel” – magyarázza Loehr

De a mesterséges telepátia nem csak jóra használható; segítségével akár kényszerített engedelmesség is elérhető. Egyértelműen láttunk jeleket arra, amint a kormányok és az egészségügyi intézmények újradefiniálják azt, hogy milyen viselkedések számítanak „normálisnak”, „elfogadhatónak”, vagy hogy az „összeesküvés elmélet hívők” mentálisan betegek és/vagy veszélyesek.

A gyermekek „viselkedési rendellenességeire” is nagy  hangsúlyt fektettek. A DARPA egy, az agytevékenység rögzítésére alkalmas hordozható eszközt szeretne elhelyezni minden tanteremben, természetesen csakis nemes célokból.

„Ha Amerikában minden tanteremben el lenne helyezve egy EEG készülék” – nyilatkozta a DARPA szóvívője „akkor az abból nyert adatok alapján, a tanárok jobb tanterveket tudnának kialakítani, és az agy számítógép interfész segítségével a tananyagot hatékonyabban átadni.”

„A tanulók felvehetik a saját agytevékenységeiket, és letölthetik a számítógépeikre.”

Az ügynökség azt is vízionálja, hogy az ilyen készülékeket „az átlag polgárok” is viselhetnék, és ez óriási mennyiségű analizálható adatot jelentene, ami a neurotudományok ismeretanyagát nagyban bővítené.

Természetesen a DARPA a technológiát mindig nemes célokkal használja…

A Johns Hopkins egyetem ebben az évnek februárjában létrehozott egy gyermekek agyáról készült, kereshető, google stílusú adatbázist. Ennek az adatbázisnak a célja állítólag az, hogy a gyermekek agyáról készült MRI felvételeket, akiket már korábban valamilyen rendellenességgel vagy betegséggel diagnosztizáltak, az orvosok megtekinthetik és analizálhatják, azokat összevethetik a betegeikről készült felvételekkel. Ez az állítások szerint pontosabb diagnózisok felállítását tenné lehetővé. Az orvosok kezében egy ilyen adatbázis nagyon hasznos lenne.

Az adatbázisban található információk elemzésével kiderülne, hogy milyen kapcsolat van az agy, fizikai szinten történő megváltozásával és bizonyos idegrendszeri betegségek kialakulása között.

Ha ilyen kontekxusban látjuk az eféle híreket, akkor könnyű átsiklani a szélesebb kép felett. Sajnos a technológiát a kormányok, az orvostudományi intézetek és a hadsereg nem mindig nemes célok elérésére használja. Amikor az agy-számítógép interfészre gondolunk, akkor jó elgondolkodni azon, hogy milyen előnyökkel járna ennek a megvalósítása és a gyakorlati alkalmazása, de egyúttal arra is gondolnunk kell, hogy milyen veszélyeket rejthet magában ez a technológia.

 

wakingtimes.com nyomán SzabadonÉbredők