A Darwinizmus és az Intelligens tervezettség egyesített elmélete.

 

1859-ben amikor Charles Darwin publikálta a könyvét, a fajok eredete címen, hatalmas vitákat kavart émelyek többsége máig nem aludt ki, sőt napjainkban a tudósok és a kreacionisták közötti viták hevesebbek mint valaha. Darwin elméletének két fő komponense van, a természetes szelekció, és a véletlenszerű mutáció. Arra a következtetésre jut, hogy a természet ma tapasztalható gyönyörűsége nem másnak köszönhető mint a természetes szelekciónak és a véletlennek. A kacsacsőrű emlős ellenére az anyatermészet hihetetlen precizitása és diverzitása túlságosan finomnak és elképesztően tökéletesnek látszik ahhoz, hogy a véletlenek következtében alakuljon ki.

az_emberi_evolucio_abrazolasa

Viszont a kreacionisták akik eredetileg teológusok voltak, tudták, hogy a biblia genezise nem elégségesen tudományos, és nem is ad számot a természetben megfigyelt biodiverzitásra, de mégis Darwin elméletének alternatíváját szerették volna megalkotni.

A Darwinisták a tudomány módszereit és bizonyítékait használják arra, hogy a kreacionisták által támasztott vélekedéseket megtámadják és megcáfolják. De ugyanakkor a kreacionistáknak is van rengeteg olyan tudományos bizonyítékuk ami a Darwinizmus gyenge pontjainál megrengeti az elméletet. A Darwinizmust „lebuktatók” hamar rámutatnak komoly hiányosságokra az elméletben anélkül, hogy végiggondolnák azt, hogy 165 évvel ezelőtt Darwin úttörő munkájáról van szó, és hogy azóta a tudomány ezeket a hiányosságokat kitöltötte. De mi van akkor ha egyik tábornak sincs igaza, és egyúttal mindkét tábornak igaza van? Talán létezik egy elmélet aminek keretein belül egyesíthető a kreacionizmus és a Darwinizmus?

Darwin eredeti munkája egy könyvként jelent meg melynek teljes címe „A fajok eredete természetes kiválasztás útján vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása” ami sokkal beszédesebb mint csak a véletlenszerű mutációkról és a természetes kiválasztásról szóló írás. A könyv sok fejezete között találunk olyanokat is amik a mikrobiális élet kialakulásáról szólnak, és olyanokat amik elmagyarázzák miként válhattak a szárazföldi emlősök mondjuk bálnákká. De a legérdekesebb az a tény, hogy ez evolúció folyamata valamiféle kozmikus törvényt látszik követni.

Mindkét elméletet heves viták övezik, de az egyik legnagyobb rejtély amit egyik elmélet sem magyaráz meg kielégítően az Ösztönök működése. Mind egysejtű és mint többsejtű állatok ill. növények között megfigyelhetünk ösztönöket ami egyértelműen rengeteg információtartalomra utal a háttérben. Könnyen lehetséges hogy ez az információ az organizmus DNS-ében van tárolva és generációról generációra öröklődik. De az is lehetséges, hogy létezik valami a fizikai valóságon kívül ami folyamatosan kommunikálja az élőlények felé ezeket az információkat.

Az ösztönök egyik legfurcsább példája az állatvilágban a pompás királylepkéhez fűződik. A pompás királylepkék minden tavasszal Mexikó Michoaca hegyeitől indulva egy hét hónapos periódusban, repülnek 400-500 mérföldet Északra. A hét hónapot nem éli túl a lepke, hanem egy ponton megállva lepetézik majd elpusztul. A kikelt hernyók aztán a kikelnek, lepkévé fejlődnek és folytatja elődei által megkezdett utat északi irányba. A hetedik generáció azonban már másfajta táplálékot eszik és az így összegyűjtött energiát mind arra használja, hogy visszarepüljön Mexikóba a hegyekbe, ahol a telet tölti. A legmegdöbbentőbb azonban az, hogy az egyedek nem csak, hogy a hegyekbe térnek vissza, hanem pontosan ugyanarra a fára ahonnan a vándorlást eredetileg megkezdő ősei elindultak. A kérdés az, hogy honnan tudja egy rovar hét generáció után is felidézni, az ősei lakhelyét és meghatározni a helyzetét a GPS pontosságával?

Egyik tábor sem tudja megmagyarázni ezt a jelenséget az elméleteikkel. De olyan emberek mint epigenetikát kutató Bruce Lipton és Rupert Sheldrake és a morfogenikus mező elméletük illetve sokan mások is kezdenek ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni, és feltételezik hogy a tudatosságnak egy új eddig ismeretlen komponense játszhat szerepet ebben. Valójában egyik elmélet sem képes megmagyarázni az élet fejlődésének menetét ezen a bolygón. Andre Linde az ősrobbanás elmélet egyik megalkotója kijelentette, hogy reméli, hogy száz éven belül a tudatosság amint tudományos axióma fog szerepelni, és ez majd utat nyit a tudomány és a spiritualitás egyesítésében.

A Darwinizmus és az intelligens tervezettség elméletek közötti híd építése akkor kezdődik meg, ha az egyenletekbe belevesszük a karma és a reinkarnáció elképzeléseit is. Még akkor is ha sem a reinkarnációban sem pedig a karmában nem hisz az ember, látni fogja hogy ez a „trükk” sok kérdőjelet eltűntet. A rejtély, hogy a primitív mikrobiális életből hogyan alakult ki ilyen sokrétű és tökéletes organizmus megoldódni látszik.

A vedenata tudománya szerint amikor egy ember megszületik, a tudatának 50%-át a szülők tapasztalatai teszik ki, és a másik fél pedig az előző életükből származik. Ez megmagyarázná, hogy az ugyanattól a szülőktől származó gyermekek között miért lehetséges akkora lélektani és fizikai különbség. Természetesen tudományos módszerekkel ez az elmélet nem bizonyítható, és nem is cáfolható, tehát a nyugati gondolkodású emberek innen nem tudnak tovább lépni. Ez az intellektuális akadály a képzetes számok esetéhez hasonlít. Mivel egyetlen szám önmagával való megszorzása nem eredményezhet negatív számot, ezért egyetlen negatív szám négyzetgyöke sem létezhet, ezért hívják képzetesnek.

A matematikusok és más tudósok is gyakran használják a képzetes és irracionális számokat abban az esetben ha az egyenletet nem lehet másképpen megoldani. Sőt a Schrödinger egyenlet ami a kvantummechanika lelkét adja, képzetes számokkal oldható csak meg. Ugyanúgy ahogy a matematikusok használják a képzetes számokat bizonyos problémák megoldására, talán a karma és a reinkarnáció is használható a fentebb említett rejtélyek megoldására. A igaznak feltételezzük hogy az új egyed tudatának fele a szülőktől fele pedig előző életéből származik, akkor elkezdhetünk egy elméletet felállítani ami megmagyarázza az olyan dolgokat is amire az evolúció illetve az intelligens tervezettség önmagában nem lenne képes.

Amikor felvetjük annak lehetősét, hogy nem véletlen mutáció irányította az evolúciót hanem részben előre programozott DNS változások egy epigenetikus tervrajzban ami az organizmus tudatának szüleitől és előző életéből származó információt tároló részein alapul, akkor egy merőben új elképzelést állítottunk fel, ami egyesíti a Darwinizmust az intelligens tervezettség elemeivel.

Forrás: wakingtimes.com nyomán SzabadonÉbredők
Ennek a cikknek a tartalma, fordítása szerzői jogvédelem alatt áll. Másolása, vagy másik weboldalon való publikálása csak a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges!